Kell e szerződést kötni a közérdekű önkéntes tevékenységre?

 

Minden esetben szükséges legalább szóban megállapodást (szerződést) kötnie egymással a fogadó szervezetnek és a közérdekű önkéntesnek. A Köt. megadja azokat az eseteket, amikor a szerződést kötelező írásba foglalni: Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha

• az önkéntes szerződést határozatlan időre vagy legalább tíz napra – a tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes esetén legalább két napra – kötik,

• az önkéntes valamilyen ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesül

• az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,

• a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,

• az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt,

• bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,

• az önkéntes kéri, vagy

• ezt jogszabály elrendeli.

Az önkéntesek fogadása több szempontból is előnyös lehet a civil szervezetek, közközhasznú gazdasági társaságok és közalapítványok számára.  Az esetükben az önkéntességet valójában mindig célszerű szerződésbe foglalni. Érdemes továbbá tudni, hogy 30 nap közérdekű tevékenység végzésével is megszerezhető a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) való jogosultságot. Amennyiben a foglalkoztatási helyzet romlani fog felmerülhet az igény arra, hogy a fogadó szervezetek igazolást adjanak ki az önkéntes tevékenységéről és annak időtartamáról. Ezt könnyíti meg, ha van írásban rögzített szerződés.

 

Milyen időtartamra lehet szerződést kötni?

​

A szóbeli szerződés időtartama nagyon kötött. Csak akkor lehet ilyet létesíteni, ha az önkéntes tevékenység időtartama nagykorú és cselekvőképes személyek esetében nem éri el a tíz napot. A 18 évesnél fiatalabb, illetve a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személyek esetében a harmadik naptól kezdve már írásbeli szerződést kell kötni.

Más esetekben határozott idejű és határozatlan idejű szerződést lehet kötni. A határozott idejű önkéntes szerződést akkor érdemes kötni, ha  konkrétan belátható annak a programnak, tevékenységnek a vége, amelyre az önkéntest fogadja a szervezet. A határozatlan idejű önkéntes szerződéseket azokkal szokták inkább megkötni a szervezetek, akik huzamosabb időn keresztül, visszatérő módon, vagy épp folyamatosan dolgoznak együtt a szervezettel.

 

Mit tartalmaz az írásos szerződés?

Az önkéntes szerződésben meg kell határozni, legalább

• a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,

• a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,

• a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, valamint

• azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak,

• az önkéntes szerződés megszűnésének eseteiről.

A fogadó intézménynél, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés további kötelező tartalmi elemeit is. E mellett a fogadó szervezet is alkothat olyan belső szabályozást, ami további elemeket ír elő.

A hatályos jogszabály alapján az írásos szerződés mellett nem lenne kötelező külön nyilvántartást is vezetni. A Köt. a nyilvántartás vezetését – a szerződéssel közel azonos tartalommal – a szóbeli szerződés alapján tevékenykedőknél írja elő. Ami viszont könyvelési, illetve a hatósági eljárások miatt mindenképp szükséges, hogy a szervezet vezessen kimutatást az önkéntes tevékenységének tényleges idejéről. Erre szolgál az  „önkéntes munka nyilvántartó lap”. 

 

Ha nem kötünk írásos szerződést, akkor is kell valamit dokumentálni?

 

A fogadó szervezet – az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében – nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem foglalták írásba. A nyilvántartás tartalmazza

1. az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,

2. az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,

3. kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

4. a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát

5. a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,

6. a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt,

7. a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját,

8. azt az időpontot, amikor a jogviszony hatálya megszűnik.

Az önkéntes tevékenységre fordított tényleges időt az „önkéntes munka nyilvántartó lapon” lehet rögzíteni.

 

Milyen juttatások adhatók a közérdekű önkénteseknek?

​

A közérdekű önkéntesség keretében biztosítható, hogy az önkéntes felkészülten, megfelelő körülmények között végezhesse a tevékenységét. Sőt az is, hogy az önzetlenségét a szervezet jutalmazza. A Köt megadja azokat a juttatásokat, amelyek nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és amelyek után természetesen adót sem kell fizetni. A fogadó szervezet állhatja:

• a munkaruházat, védőfelszerelés és –anyag költségét (számlával lehet elszámolni);

• az utazás, szállás, étkezés költségét (számlával, illetve a NAV normának megfelelően kiállított kiküldetési rendelvénnyel lehet elszámolni);

• a védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás költségét (számlával lehet elszámolni);

• az iskolarendszeren kívüli képzés költségét (számlával lehet elszámolni, és a szervezet maga is megszervezheti az önkéntes felkészítését);

• az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezési, ellátási, (ki)képzési költségét (számlával lehet elszámolni, és a szervezheti maga is megszervezheti pl. kiképzést);

• az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz – közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő – javítását, karbantartását (számlával lehet elszámolni);

• az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és baleset-biztosítást, illetve annak díját;

• az önkéntes által okozott kárt, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére kötött felelősségbiztosítást, illetve annak díját;

• a külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén a napidíjat (adómentesen havonta a minimálbér havi összegének 20 százalékának megfelelő napidíj adható);

• az önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom költségét (a közérdekű önkéntes évente egy vagy több tételben, de legfeljebb a minimálbér havi összegének megfelelő jutalmat kaphat adómentesen).

A felsorolásban szereplő juttatásokat nem kötelező adni. Az önkéntessel kötött írásos szerződésben kell rögzíteni melyek azok a juttatások, amelyek megilletik az önkéntest szigorúan a tevékenységével összefüggésben, illetve a tevékenységének elismerése képpen.

 

Milyen értékben adható jutalom a közérdekű önkéntesnek?

​

A közérdekű önkéntes évente egy vagy több tételben, de legfeljebb a minimálbér havi összegének megfelelő jutalmat kaphat adómentesen. A jutalom maximális értéke 2020-ban: 32.200 Ft

 

Mennyi a közérdekű önkéntes tevékenység pénzbeli értéke?

​

Az önkéntes munka egy órára jutó értéke a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) százhatvanad része (az óradíj mértékét a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza). Az önkéntesóra értéke 2020-ban: 1.006,25 Ft.

 

Hogyan kell elszámolni az önkéntes tevékenységet?

Az önkéntes tevékenyég óra díja a minimálbér 1/160-ad része. Ahhoz, hogy el tudjuk számolni az önkéntesek tevékenységének értékét, dokumentálni kell az általuk végzett tevékenységeket és az azokra fordított időt. Erre szolgál „önkéntes munka nyilvántartó” lap. A nyilvántartás adatai alapján állítható ki az ún. önkéntes munkaóra elszámolási számla. Ezzel a számlával lehet elszámolni az önkéntes tevékenység pénzbeli értékét. Az önkéntes tevékenység elszámolására a bevételi oldalon az „egyéb bevételek” (könyvelésben K 96 számlacsoport) között van lehetőség. Az önkéntesek tevékenységének értéke a kiadási oldalon a személyi jellegű egyéb ráfordítások között jelenik meg (könyvelésben T 55 számlacsoport).